Nagy Kutya

Elegáns fehér bundája megkopott, kobakján a varrás felfoszlott, érzékeny orra tükrén régen nem csillan már meg a fény. Fekete gombszeméből sugárzik a feltétlen szeretet, a mi világunkban nincsen nála hűségesebb. Idestova fél évszázada teljesíti szolgálatát, esztendőkön keresztül kedvesen odasimulva, később az ágy sarkában strázsálva őrizte apa álmát. Átvirrasztott rengeteg sötét éjszakát, éberségével kiérdemelte jutalmát, a plüss Nagy Kutya most a két apró tacskóra, Bóra és rám vigyáz.

bopa04s.jpg

Ragaszkodó gazdája kantáros nadrágban totyogó fiúcska korában kapta, a cukormázas tetejű csokitortán díszelgő három szál viaszgyertya lángjának elfújása után a zörgős zacskóból rögvest kicsomagolta. Örömében ölelte, puszilta, simogatta, vékony karjaival éppen csak elbírta, a szorosan a nyakába csomózott hatalmas vörös masnitól sebtiben megszabadította. Életre szóló barátságukat a gyengéd összebújás megalapozta, kapcsolatukat a vidám programok sokasága hamar megacélozta.

Nagyanyó és nagyapó folyton hozták, vitték őket, a kalandos kirándulásokra mancs a kézben mentek. Első közös útjuk a Városligetbe vezetett, a cirkusz kupolája alatt tátott szájjal bámulták az ügyes mutatványosokat. A kifeszített háló felett hintázó légtornászokat, a kötéltáncosokat, az akrobatákat, a porondon bravúroskodó állatidomárokat. Velük az ostorsuhogtatásra mogorván vicsorgó, a tüzes karikákon kelletlenül ugráló félelmetes oroszlánokat, az ormányukkal bőszen trombitáló elefántokat.

Együtt keltek, feküdtek, míg a lurkó az oviban játszott, majd a suliban fejlesztette tudását, a hallgatag blöki otthon várta napról napra cseperedő, komolyodó pajtását. Tapodtat se moccant, türelmesen elücsörgött ahol lerakták, a vontatottan vánszorgó percek nem tépázták derűs hangulatát. Kiismerte magát a lakásban, a frissen festett falon futó minták kacskaringós rajzolatában, a kipróbált kanapé rojtos párnáinak puhaságában, a sarokban szorgosan szövögető pókocska példás munkásságában.

A szigorú tanrend nyitott könyv volt előtte, az unottan ketyegő ingaóra súgása nélkül megérezte, kis társa érkezésére mikor kell figyelnie. Legszívesebben a széles ablakpárkányon üldögélve posztolt, integetett, fürkészte a kertet, az ósdi kerítés lécein túli különös vidéket. Az ezerarcú természetet, a színpompás őszt, a hideg telet, a madárdalos kikeletet, a nyári szünetet uraló felhőtlen békességet. Izgatottan leste az árulkodó neszeket, a ház oldalánál kanyargó járdán közeledő trappoló lépteket.

Párosuk jóban, rosszban kitartott, gondot, bajt könnyedén megoldott. A gyötrő láz, a tüsszentős megfázás véletlenül sem győzhetett, a bolyhos szőrű vahúr mellett az alattomos vírusok, a ravasz bacilusok reszkethettek. A kínzó köhögésen, a nyomasztó fájdalmon kizárólag a rácsimpaszkodás enyhített, varázslatos morgásával messzire kergette a betegségeket. Gyógyító jelenlétével a doktoroknak számtalanszor segített, pirulákra, szirupokra épülő tudományukon lihegve túllépett.

Csüggedten mélybe lógó bal fülét a forró kályhaajtó barnára pörkölte, valaha híresen kiváló szimatát mára, sajnos, elvesztette. Piros nyelvét diszkréten behúzta, tűhegyes fogait immár legfeljebb elvétve, titokban villogtatja. A tapasztalt vének kimeríthetetlen bölcsességével szemléli a meghitt családi fészket, elnéző fejcsóválással követi dakszlis szeleskedésünket. A csavargást, az erdei kujtorgást boldogan ránk bízza, felnőttként is imádott, árnyékként kísért partnerét ezen a földön el nem hagyja.

Felügyeletünk dolgát némi unszolásra magára vállalta, szertelen kettősünket óvatos körültekintésre, kimért megfontoltságra tanítgatja. Reggel csendesen kezdünk, a leckével este zajosan végzünk, eztán feltehetőleg mindig vele leszünk. Bárkitől megvédjük, testvérként dédelgetjük, lefekvéskor hozzá gömbölyödünk. Nagy Kutya hajszál híján ötven éves, nekem ő mesélte az apához kötődő bensőséges történetet, históriájával igazán kiérdemelte, hogy felidézzek elbeszéléséből néhány fejezetet.

Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét a Facebook oldalon.

A bejegyzés trackback címe:

https://pankamesekonyve.hu/api/trackback/id/tr9617796623
Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz

BEKÖSZÖNTŐ

Köszönöm, hogy felütötted a borítót, és belelapoztál Panka Mesekönyvébe! Történeteimből egy törpetacskó életének érdekesebb eseményeit ismerheted meg. Fülipuszi! Panka

Állandó oldalak

süti beállítások módosítása