Még tíz percet, na jó, ötöt szívesen aludt volna,
vánkosa alá Bo bánatára fejét mélyen befúrta,
ám lassan beérett tacskópajtásom reménykedése,
fénybe borította a világot Tavasztündér ébredése.
Hosszú pilláit egy ideje már álmosan nyitogatta,
feltörő sóhajaival a fagyott földet felolvasztotta,
karjait nyújtóztatva a felhők függönyét széthúzta,
pajkos kacsintásával a napocskát előcsalogatta.
Tiszteletére a dalos pacsirta új művet ...