Szürke páncélja a délelőtti napsütésben csillogott,
mókásan kacsázott miközben ráérősen baktatott,
közeledésünk neszeire gyorsan magába zárkózott,
onnan bentről a teknős ránk kíváncsian pislogott.
Hol találkoztunk, ez most maradjon a mi titkunk,
legyen elég annyi, pajtásommal, Bóval sétáltunk,
új barátunk különös nyomaira ekkor akadtunk,
fejére a hely leírásával bajt inkább nem hozunk.
Farkcsóválós szimatolásunk így is megrémítette,
...