Zümmögésük miatt megint bosszankodhatok,
hiába igyekeznek, sosem leszünk igazi barátok,
a haverkodás helyett a takaró alatt lapulok,
megjelentek portánkon a szemtelen szúnyogok.
Elő így estefelé jönnek, a szürkülettel érkeznek,
a rejtett zugokból felszállva vidáman repkednek,
valahol a fejem felett láthatatlanul köröznek,
fentről leereszkedve bundámon megpihennek.
Mellső tapogatóikat ilyenkor összedörzsölik,
talán épp a soron következő csínyt ...