Ellene sajnos feleslegesen berzenkedünk,
az időt megállítani Bóval hiába igyekszünk,
tacsipajtásommal tudjuk, nincs menekvés,
most róla mesélünk, itt az őszi készülődés.
Bizony, a hajnalok immár egyre hidegebbek,
megborzongok, ha reggel az ajtón kilépek,
kéredzkednek befelé a fázó szobanövények,
költöztetésükben farkamat csóválva segítek.
Odakint szomorkásan hullanak a levelek,
pocakomig érő tengerükben elmerülhetek,
ám kertecskénkben őket kupacba gyűjtjük,
sünmamának a fészekre valót összeszedjük.
Tavacskánkban a halacskák a telet várják,
iszapkvártélyukat szép csendben elfoglalják,
megüzenték, a vízforgatót kikapcsolhatjuk,
munkára eztán majd a levegőztetőt fogjuk.
Tiszafánkon a rigók boldogan lakmároznak,
a piros bogyókból mutatóba talán hagynak,
spórolással, spájzolással nem kell törődniük,
etetőjükbe az olajos magvakat beszereztük.
Óriáskígyóként tekereg a slag a bokrok alatt,
legkevésbé sem aggódunk köpködése miatt,
megdermedt tömlőjét hamarosan kiürítjük,
mire jönnek a fagyok, a csapot leeresztjük.
A napocska sápadt sugarai még simogatnak,
vöröslő bundácskám szálain megcsillannak,
de alkonyatkor már elvétve adnak meleget,
kályhánkban este meggyújthatjuk a tüzet.
Az égbolton a csillagok szikrázva ragyognak,
figyeljük Bóval, ahogy ránk lekacsintgatnak,
képeik közt dakszlilovagommal eligazodunk,
az őszi készülődésről ma mesét mondtunk.
Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét a Facebook oldalon.
