Émelyítő illatától önkéntelenül prüszkölünk,
az erős késztetésre Bóval nincs ellenszerünk,
tacskópajtimmal üzenjük hát a locsolóknak:
szépen kérjük, pacsulit holnap ne hozzanak!
A húsvéthétfő számunkra amúgy is nehéz,
ilyenkor portánkra rengeteg vendég benéz,
s noha bánkódunk, mert a nyuszit elkerültük,
a látogatókat farkunkat csóválva üdvözöljük.
Az érkezők körül barátságosan szimatolunk,
formaság az egész, ám ehhez ragaszkodunk,
...
Kertünk felett a nyári estéken fürgén cikázott,
ámulva lestük Bóval, mily ügyesen vadászott,
tacsilovagommal tudtuk jól, ősszel aludni tér,
és képzeljétek, most nálunk telelt a bőregér.
Mikor érkezhetett, legfeljebb találgathatjuk,
titkos vendégkönyvünket hiába faggatjuk,
nincs bejegyzés, ami utalna beköltözésére,
jövetele pontos napjára, órájára, percére.
Bárhogy esett, végül biz’ minket választott,
barlang híján tornácunkon ...
Csuda tudta, ezúttal éppen vasárnapra esett,
a kalendáriumba Bo egész biztos belenézett,
tacskópajtim innen vette hírét az ünnepnek,
a nőnapról ma nem csak a csajoknak mesélek.
Itt rögtön megsúgom, cseppet meglepődtem,
a köszöntésre a legkevésbé sem készültem,
reggelimet elköltve takaróm alá bebújtam,
a simogató melegben lustálkodni próbáltam.
Maradtam volna délig vagy inkább ebédig,
esetleg a vörösbe öltöző alkonyat érkezéséig,
ám álmaim ...
Jobbról jönne vagy balról, teljesen mellékes,
olyasmi ez, ami már Bónak sem túl lényeges,
dakszlilovagommal a babonaságra legyintünk,
saját fekete macskánkkal békésen megférünk.
Bevallom, első találkozásunkkor megugattam,
félelmetes sziluettjét riadtan megmorogtam,
hátamon a szőrszálak az égnek meredtek,
gyanakvóan futottam neki az ismerkedésnek.
Tolakodó közeledésemet egykedvűen tűrte,
gyerekes kíváncsiskodásomat lustán elviselte,
nedves orrommal ...
Reguláinak követése aligha a mi asztalunk,
szabályai hallatán Bóval mégis morgolódunk,
tacsipajtimmal hátralévő napjait számláljuk,
a böjt most kezdődött, de már a végét várjuk.
Valljuk be, sok fejfájást igazából nem okoz,
világunkba e hagyomány talán új ízeket hoz,
a farsang zsivaja után a kedélyeket lehűti,
puszta létezése a mértékletességet hirdeti.
Csendes üzenetével nekünk épp ez a bajunk,
az önmegtartóztatás sosem volt a sajátunk,
...
Estig rámoltunk, tegnap sokat pakoltunk,
Bóval kartondobozok mélyén turkáltunk,
takarítani tacskópajtásommal segítettünk,
s közben rég elfeledett kincsekre leltünk.
Drága holmikra gondolni kár, felesleges,
ilyesmit nálunk legfeljebb a botor keres,
most mégis igazi csodákra bukkantunk,
varázslatuk révén kicsit nosztalgiáztunk.
Eleinte csak mókáztunk a felfordulásban,
farkcsóválva szaladgáltunk a lakásban,
az elhúzott szekrények mögé bebújtunk,
fürge ...
Vendégeinket kivétel nélkül szívesen látjuk,
a menni akarókat Bóval rendre marasztaljuk,
ám dakszlipajtimmal ezúttal már búcsúznánk,
a makacs hidegtől biz’ örömest megválnánk.
Érkezésekor a tél hírnökeként köszöntöttük,
tiszteletére csinos kabátkáinkat felöltöttük,
az ajtón kilépve elfogadtuk baráti ölelését,
tűrtük ábrázatunkat csipkedő kedveskedését.
Ajándékba temérdek pazar csodát hozott,
az elhagyott pókhálókon zúzmara ...
Későn keltünk, ma reggel sokáig pihentünk,
takaróink alatt Bóval ásítozva heverésztünk,
tacsipajtimmal tegnapi bulijáról suttogtunk,
születésnapjáról nektek most beszámolunk.
Hányadik volt, a titkot fel csupán ő oldhatja,
ha akarja, az érdeklődőknek talán elmondja,
persze, számot formázó gyertyája árulkodott,
a múló idő rohanásáról lobogva tanúskodott.
Ráfujtunk s a tortán testvériesen osztoztunk,
tányérkáinkba tekintélyes szeleteket ...
Vízkeresztkor nálunk vidáman kopogtatott,
zsákjában Bónak és nekem ajándékot hozott,
tacsipajtimmal tanakodhatunk, mik legyünk,
a farsang időszakának végén minek öltözzünk.
Nagyon sokáig aligha törhetjük a fejünk,
napjai szaladnak, biz’ jó lesz, ha igyekszünk,
hat hetéből mostanra négy maradt csupán,
kell a jelmez február harmadik vasárnapján.
Adottságaink a tervezgetésnek határt szabnak,
erről a szakirodalomban szőr mentén szólnak,
nekünk már ...
Szépen sorban valamennyit leakasztgattuk,
megkopott dobozkájukba Bóval bepakoltuk,
tacsipajtásommal vigyáztunk, el ne törjenek,
karácsonyfadíszeink most megint pihenhetnek.
Decemberi fellépésükön biztosan elfáradtak,
nincs ezen mit csodálkozni, hisz végig lógtak,
az örökzöld ágakon szentestétől függeszkedtek,
a szobán átrepülő angyalkának integettek.
A szeretet hírnökét barátként köszöntötték,
őt már messze a mi időnk előttről ismerték,
a ...
