Őszi história

Tompulnak a fények, hosszabbodnak az árnyak, csendesen megágyaznak a formálódó változásnak, az idők kezdete óta szakadatlan körforgás soron következő állomásának. Későn pirkad, korán érkezik az este, csillagokkal díszített fekete hálóköntöse felöltését a világ délutánra tette, zajlik a begyakorolt átalakulás, a küszöbön toporog az évszakváltás. Fázós dakszlipajtásommal, Bóval elég az ablak mellé telepednünk, a párkányról szétnéznünk, a természet őszi készülődésében máris gyönyörködhetünk.

oszhistoria_231119.jpg

Kint az üvegen túl hűvös szelek fújnak, a falakon kívül lassan nagykabát kell a didergő tacskóknak, az izgalmas kerti keringés helyett reggel előbb bentről örülünk a színpompás látványnak. Bámuljuk a magasból aláhulló levelek táncát, a vénséges tiszafánk aprócska piros bogyóiból lakmározó énekes rigók bolondozását, a sárga lajbis cinegék rajcsúrozását. Fülelünk a beszüremlő hangokra, ugrunk minden ajtónyitásra, míg végül ráununk az ámuldozásra, ahogy ma is, kimerészkedünk a szabadba.

A napocska a foszladozó köddel, az égen úszó szürke fellegekkel birkózott, amint a házból kiléptünk sugaraival gyengéden megsimogatott, a kavicsos utacskán sünmama családi szállása felé irányított. Tüskéshátú barátunk gallyakból emelt várának kapuja sosincs bezárva, igaz, lakói aligha számítanak látogatókra, ki van porciózva a bespájzolt körte, szilva, alma. A finomságokra máskor lecsapunk, a fáradságos munkával összehordott eleségből ezúttal mégsem kunyeráltunk, az álmodókra vigyáztunk.

Andalítóan hatott a nyugalom, bánatosan sepregettek a fuvallatok a tűzrakó helyünknél strázsáló sziklákon, hiába na, szünetel a műsor az ósdi kőszínpadon. Koncertsorozatát a tücsök a varázslatos indián nyárnak hála idén prolongálhatta, utolsó előadását a szokásosnál sokkal későbbre tolhatta, aztán csak elköszönt, biztos forrásból tudjuk, pihenni délre költözött. Jár neki a kikapcsolódás, hiszen hegedült az egész szezonban, most új muzsikákat komponálhat a Riviéra strandjainak homokjában.

Innen üzent kritikusainak, a fenyőnkön kopácsoló harkállyal tömör táviratot küldött a hangyáknak, becsületére megfogadta, tavasszal hazatér, a szorgalmas hatlábúaknak rengeteg érdekeset mesél. Mire a hírnök elvonult, a boly felbolydult, a földalatti szervezkedés megindult, trónterméből a királynő alattvalóihoz fordult. Kihirdette rendeletét, övéi elé tárta szeszélyét, úgy kívánja, serege valamennyi tagja élesztgesse tehetségét, utánozza a vonó mesterét, az ügyesebbje játsszon zenét.

Odalent a jól megérdemelt lustálkodás így odalett, a fagyok ellen elsáncolt palotában a temérdek udvaronc a kijelölt feladatnak nekiveselkedett. A vastagodó avar elrejti titkos kísérleteiket, kizárólag a szakértő zsűri értékelheti a mélybe nyúló alagutakban visszhangzó műveket, pontozhatja le vagy fel a dacos erőfeszítéseket. Tőlünk türelmet kértek, megsúgták, annyit remélnek, a premier programjának majd reklámot csinálunk, a parányi lények igyekezetéről a mieinknek töviről-hegyire beszámolunk.

Csalódást véletlen sem okozunk, a jöttünkben-mentünkben szembejövőknek a próbákról szóltunk, piciny tavacskánk partján vidáman csaholtunk. A víz fodrozódó felszínére hívtuk az iszapban vermelő halakat, az aranyló testű pontyocskákat, felvezettük kulturális ajánlatunkat a zöldellő tutaján kuporgó kevély békauraságnak. Cserébe eminnen rekedtes vartyogást, amonnan meggyőző tátogást kaptunk, teendőinken rügyfakadásig rágódhatunk, a zimankós hónapokban a plakátok szövegét kifundálhatjuk.

Alkalmunk a meleg kályhához bújva lesz bőven, tervezgethetünk éppen eleget az alkony nyomában leereszkedő sötétségben. Végtelen éjjeleken át merenghetünk az eshetőségeken, az elmélkedésre rögtön lehetőséget keríthetünk a rövidesen kopogtató decemberben. A kalendárium szerint az évszakváltás sebesen közeledik, a tél már a határban settenkedik, lelkes lovagommal, Bóval néhányat alszunk és megérkezik, őszi kalandjaink históriáinak bemutatása könyvecskémben ezzel befejeződik.

Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét a Facebook oldalon.

A bejegyzés trackback címe:

https://pankamesekonyve.hu/api/trackback/id/tr5118262235
Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz

BEKÖSZÖNTŐ

Köszönöm, hogy felütötted a borítót, és belelapoztál Panka Mesekönyvébe! Történeteimből egy törpetacskó életének érdekesebb eseményeit ismerheted meg. Fülipuszi! Panka

Állandó oldalak

süti beállítások módosítása