
Kertünk felett a nyári estéken fürgén cikázott,
ámulva lestük Bóval, mily ügyesen vadászott,
tacsilovagommal tudtuk jól, ősszel aludni tér,
és képzeljétek, most nálunk telelt a bőregér.
Mikor érkezhetett, legfeljebb találgathatjuk,
titkos vendégkönyvünket hiába faggatjuk,
nincs bejegyzés, ami utalna beköltözésére,
jövetele pontos napjára, órájára, percére.
Bárhogy esett, végül biz’ minket választott,
barlang híján tornácunkon ...