Megbűvölten bámulja, gyönyörködik világra nyíló ablakának csodás képeiben, a kíváncsiságtól hajtva szívesen kicsomagolná fekete keretéből. Kezelésének fortélyait lassan kitanulja, a fotelban heverő távirányítót taposva a messzeségbe látogat, aztán gyermeki ártatlansággal kukkant be a fal és a mesebeli masina hátlapja közti keskeny résbe. A fényben táncoló figurák nyomát itt rendre bottal ütheti, ám fiatal társam, Bo így is lelkes rajongója a zajos varázsdoboznak, a televíziónak.
Én a vízilovakkal vagyok, míg a mellettem cseperedő tacskófiúnak pompásan megfelel a kora esti programok széles választéka. Figyelmét felkelheti bármi, ami állatos, lármás, netán izgágán mozog. Ilyenkor a füves afrikai szavannákon vadászgató mókás szurikátákhoz, fölöttébb távoli rokonainkhoz hasonlóan hátsó mancsaira emelkedik, konok kobakját a magasba nyújtva szemlélődik… Esetleg befurakszik a meleg takaróba, állát a puha párnákon pihentetve böjtöli ki a reklámblokkok végét.
Meglepő elszántsággal követi a megelevenedő színes históriákat, belegabalyodik a szövevényes cselekmények szálaiba, remekül elvan a már-már kötelező vödörnyi pattogatott kukorica, a szörcsögve szürcsölhető szirupos kóla nélkül. Nincs az a gusztusos jutalomfalat, ínycsiklandó húsos csemege, amiért lemaradna a fontosabb mozzanatokról, és különben is, a csámcsogós nasizás, a szüntelen rágcsálás, ropogtatás csak zavarná a feszült koncentrálást, a felhőtlen műélvezetet.
Érdeklődésére a tudományos, illetve a természetfilmes alkotások éppen úgy méltán számot tarthatnak, mint a mozicsatornák nagy csinnadrattával beharangozott premierjei. Jöhet komolykodó dokumentarista megközelítés, divatos művészi feldolgozás, romantikus, kalandos, vagy akciós történet, néhány percnyi bizalmat mindegyik megérdemel. Indulhat a show, ha pedig várakozásai mégsem igazolódnak, csupán gombnyomásnyira ott a temérdek ragyogó lehetőség.
Véleményét nem rejti véka alá, legutóbb a híradó menhelyi ketrecekben búslakodó kutyákkal foglalkozó újévi riportján húzta fel magát. Bundáját felborzolta, harsány csaholással köszöntötte a rácsok mögött reszketve ugató csüggedt négylábúakat, bánatukon osztozva fájdalmasan nyüszített. Tekintete elfátyolosodott, szomorúságát kizárólag a jó szándékú segítők támogatásával hazataláló elveszettek megkönnyebbült öröme, az örökbefogadottak hitetlenkedő boldogsága enyhítette.
A családi videókért ugyancsak odáig van, önfeledt farkcsóválással üdvözli a számítógépről képernyőre kerülő hosszabb-rövidebb produkciókat. Pergő kockáikon bejárja a régi szülői ház udvarán kölyökként felderített kanyargós csapásokat, nosztalgiázva bekukucskál a bújócskázásnál használt raklapok belsejébe, a homokozó dézsájába. Izgatottan fülel a felhangzó ismerős hívószavakra, elmerül a manapság kilométerek százaira élő testvéreiről készült lebilincselő felvételek nézegetésében.
Kedvencei a saját adással jelentkező mulatságos dakszlicelebek, a népszerű sorozatokban szereplő ebhírességek, de a pajkos cicák, a bolyhos törpenyulak, a szépséges paripák felbukkanása szintén lenyűgözi. Áhítatos csenddel adózik a málnásban lencsevégre kapott hatalmas mackók, a sziklákon szökellő hegyi kecskék, a dzsungel fáin ugráló csimpánzok mutatványainak, megszeppenve somfordál odébb a civódó oroszlánok, a vicsorgó cápák, a méregfogaikkal fenyegetőző kígyók elől.
Ragaszkodik szórakoztató hobbijához, az a gondolat sem riasztja, hogy valamikor a ködös jövőben talán kénytelen lesz pápaszemet viselni. Vállalja a rizikót, a sötét téli estéken összegömbölyödik apa oldalánál, és a szobában ücsörögve bebarangolja a földkerekséget. Most is utazik, Bót a televízió varázsdoboza elrepíti a mesék birodalmába. Fokozatosan lecsukódó pillái vetítővásznán felsejlik az álmok világa, ahonnan majd az első hajnali fénysugarakkal tér vissza hozzám… Pszt! Már alszik!
Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét a Facebook oldalon.
