Kimért léptekkel közelít az este, fenséges utazását a napocska felettünk mára befejezte. Vidáman búcsúzkodik, vakító korongja a strázsáló fák suttogó lombjai mögött lassacskán elbújik, narancsos ragyogása a falakon lefolyik. Odalent a kertben hangolnak a zenészek, a pöttöm hegedűművészek, a tücskök…
