Veled ébredünk, melletted nyitjuk ki a szemünk,
bárhová mész, napszámra árnyékként követünk,
esténként a karjaidban hajtjuk álomra a fejünk,
június harmadik vasárnapján téged köszöntünk.
Az apák napja szerény, mégis elismert ünnep,
olyan alkalom a mai, amikor a tiéd a főszerep,
ám a fokozott figyelmet, meglehet, nem érzed,
hisz máskor is éberen lessük minden kérésed.
Okkal mondhatod persze, csibészek vagyunk,
szót elvétve fogadunk, inkább rosszalkodunk,
az intésre, a könyörgésre lazán fittyet hányunk,
a csitításra süketen fékezhetetlenül csaholunk.
Mentségünkre szóljon, ilyen a természetünk,
az egész azért van, mert tacskónak születtünk,
őseink vadászként alapozták meg hírnevüket,
erre tanították a felnövekvő nemzedékeket.
Ami minket illet, tényleg a végsőkig elmegyünk,
konok önfejűségünk ellen rengeteget küzdünk,
ha emlékszel, az iskolában remekül szerepeltünk,
eredményeinkkel bátran büszkélkedhetünk.
Itt említem, hogy mi már senkit sem bántunk,
borzuraság váránál tisztelettudóan szimatolunk,
a ravaszdi rókával az erdőben néha összefutunk,
a nyusziknak a távolból barátságosan kurjantunk.
A családi hagyományoknak ennyivel adózunk,
aztán pihenésként a puha párnák közé bújunk,
örök gyerekként élünk, az öledbe kéredzkedünk,
tekintetünkből süt feléd feltétlen szeretetünk.
Kérlek, fogadd el ma tőlünk őszinte vallomásunk,
fürge pajtásommal, Bóval a kedvedben így járunk,
június harmadik vasárnapján neked jót kívánunk,
apák napján az ünnepelteknek szívből gratulálunk!
Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét a Facebook oldalon.
