Javában alszik még a világ, a békésen szendergő táj csupa sejtelmes némaság, a határban hűvös szelek járnak, nem való a zord évszak a hozzánk hasonló fázós tacskóknak. Elég az ablakon kinéznünk, máris didergünk, reggeli után reszketve a forró kályha mellé telepszünk, később dafke nekivágunk, a…
