Csalóka árnyaival az éjszaka folyton megtréfált, sötétjét az ablakon át fürkészve újra meg újra látni véltem a csodát. A mindent beborító puha dunyhát, a tél szépséges leplét. Gyermeki reménykedéssel vártam, annyira akartam, hogy álmosan hunyorgó szemeim becsaptak. A bujkáló hold fényében fehéren…
