Mesebeli alakok bukkantak fel Mogyoródon az őszi levélhulláskor. Kerülték a feltűnést, a versenyautók bömböléséhez szokott helyiek észre sem vették a csendes jövevényeket. A korán érkező sötétség leplébe burkolódzó Gödöllői úton osonó apró figurákat, akik lámpásaik sápadt fényénél fürkészték az épületekre aggatott számokat, és végül a kétszázhatosnál megtorpantak. Körbenéztek, három rövidet csöngettek, majd hirtelen elnyelte őket a ...
Rendet raktam vastagodó krónikámban. December végéhez közeledve felidéztem hétről hétre gépbe körmölt memoárjaimat, leporoltam mesekönyvem idei fejezeteit, kattintásra csábító kiemelésekkel színesítve szövegbe foglaltam pár említésre érdemes história címét. A rövid leltár elkészült, és bizakodom, hogy miközben nem téved el senki ajánlataim útvesztőjében, talán szerény hagyományt teremthetek első évértékelőmmel.
Kalandok, események sorát ...
Hamarosan vége, kettőt alszunk és befejeződik a lázas készülődés. A boltok korán lehúzzák a rolót, a zsúfolt utcák lassan elnéptelenednek, a világ elcsendesül. Tündöklő csillaggal ékesítik a plafonig nyújtózkodó fenyők csúcsát, a szúrós ágakat megterheli a sok szaloncukor, törékeny üveggömb, angyalka, girland. Este fellobban a szeretet lángja, a csengettyű csilingelése jelzi, hogy Jézuska átrepült a szobán.
Tengernyi idegeskedés, kapkodás, ...
Hidegen hagy a babonaság. Kikerülöm a rozsdásodó patkókat, a négylevelű lóheréket, fel sem pillantok, amikor fekete macska kocog át az úton, bagoly huhogását hozza a szél az éjszaka sötétjéből. Házőrzőhöz méltó csaholással fogadom a vizitelő kéményseprőt, az orrom viszketése számomra a közelgő civakodás helyett a kényszerű vakaródzás csalhatatlan előjele. A Lucák köszöntésekor ennek ellenére önvizsgálatot végeztem.
A különleges névnap, ...
Elszaladt, oda a páratlan szombat… Sokaknak egy volt az évente esedékes ötvenkettőből, átlagos alkalom a hétvégi bevásárlásra, csavargásra, a folyvást hanyagolt kötelezettségek kipipálására, a délutáni szunyókálásra, ám számomra a tegnap ennél többet jelent. Tizenkét havonta visszatérő különleges csillagállást, amelyet anyáék idén sem felejtettek... Velem ünnepelték a születésnapomat.
Rénszarvasok repítette szánján Mikulás csütörtök ...
Huszonegyet alszom, és itt lesz. Pontosan három hét múlva a napocska befejezi vakációját a déli féltekén, az év második napfordulóján északnak indul. A fény elszántan útját állja a sötétség terjeszkedésének, az ősi ellenfelek birkóznak kicsit, aztán hosszabbodhatnak a nappalok... Beköszönt a csillagászati tél.
Tél volt már ma is. Az őszies szombattal a hátam mögött komolyan gyanakodtam, hogy a kalendárium szerinti évszakváltást ...
Napok óta zavartan piszkálgatom a szeletnyi szárított marhafejbőrt. Kedvenc csemegém kuckómat betöltő illatától máskor csorog a nyálam, bukéja most mégis inkább anya krokodilkönnyeinek potyogását, a tenyerén guruló vércseppek látványát idézi. Szégyenkezem, és noha a véletlen baleset miatt senki sem kárhoztat, találgatom hol hibáztam, mit rontottam el.
Legszívesebben visszaforgatnám az idő kerekét, lemondanék bármiről, csak meg nem történté ...
Rám fújt, tűhegyes fogait mutogatva, karmait villogtatva fenyegetőzött, cserébe a pórázt rángatva megugattam. Ennyi, kvittek vagyunk, egyikünk sem panaszkodhat. Rövid torzsalkodásunk alatt kölcsönösen a frászt hoztuk a másikra, aztán mentünk a dolgunkra. A majrés elszaladt, nekem a tolerancia napján rendezett jelenetért fejmosás jutott.
A vörös kandúrt régóta figyelem Velencén. Személyesen sokáig nem találkoztunk, jobbára messziről lestem a korzó ...
Szaporodnak a gyertyák a tortán. Idén mennyi? Éppen nyolcvan kell? Na ne! Nagyapó néha nem akarja elhinni, hogy ilyen gyorsan elszaladtak az esztendők. Foteljában hátradőlve kortyol az italából, tekintete a múltba réved. Felidézi a ködbe vesző születésnapok hosszú sorát, lélekben ismét kíváncsi gyermekként tépi a csomagolópapírt a jobbára szerény ajándékokról. Fogadja a köszöntéseket, és olyan kristálytisztán elevenednek meg előtte a régi idők ...
Kísérteties az este, a nyomasztó csöndben a legapróbb neszre is felkapom a fejem. A távolban madár rikolt, a közeli erdőben gyanúsan recsegnek-ropognak az ágak, töklámpásomban sercegve pislákol a gyertya. Az ujjhegynyi lángocska magányosan birkózik a teraszt uraló sötétséggel, a falon különös árnyékok reszketnek… Köszöntöttük a halloweent, szomorkodtunk halottak napján, és miközben borzongva fészkelődöm apa kabátjába bújva, elvesztett szeretteink ...
