Morgolódva ébredezik, viseltes priccsén durcásan hánykolódik, barlangja sötétjében szemeit sután dörzsölgeti, a beszüremlő fény elől széles mancsai mögé rejti. Takaróját fejére húzza, legszívesebben a fal felé fordulva tovább hortyogna, zöldellő rétekről, virágos mezőkről álmodna, ám korgó bendője a korai kelésre rábírja. Az éhség gyertyaszentelőkor a szabadba hajtja, környezetét vizslatva a morcos medve a kíváncsiskodók sokaságának megsúgja, ...
Piros betűs bejegyzés a családi kalendáriumban, aprócska tünékeny fodrozódás a sietve rohanó idő hömpölygő folyamában. Ismétlődő rövidke pillanat, másoknak talán jelentéktelen mozzanat, nekünk mégis a legfontosabb esemény a januári égbolt alatt. Évente csupán egy akad belőle, rajtunk áll, milyen felfordulás jár vele, most is közeleg az alkalom, hányat alszunk jöttéig, már számolgatom. Túl leszünk pár hajnalon, és dakszlipajtásomat, Bót a ...
Őrhelyük portánkon régóta üresen áll, a hideg évszakban rendszerint visszatérő fehér óriásokra a bokrok övezte kicsiny tisztás hiába vár. A fagyos förgeteg gyermeki kezek gyúrta dundi katonái egyre késnek, tél tábornok elfeledte leplével beteríteni a vidéket, hadaival elfoglalta a hegyek szélfútta ormát, ott picsogva kitart, míg a nyár szerelmesei feladják, könyörögve meghívják. Immár nincs sok hátra, a héten ünnepelhet apraja-nagyja, sajnos, mégsem ...
Honnan jött, legfeljebb találgathatjuk, merre tart, nyomát szimatolva vizslathatjuk, igazából csak azt tudjuk, megállt nálunk átutazóban, kifújta magát szerény portánk biztonságában. Hajlékony testével kapunk alatt átlépett, nesztelenül bebarangolta a kertet, hívatlan vendégként maradt, amíg lehetett. Felkeltette a figyelmünket, felcsigázta a lelkesedésünket, amint kiszúrtuk sietve vágtattunk, izgatott dakszlipajtásommal, Bóval a nappaliból bámultuk, a ...
Elhalkult a zajongás, elült a rémületes durrogás, odakint csend honol, falucskánkba a langyos januári szellő békességet sodor. Utcácskánkban lélek sem jár, a fák kopasz ágain csapatnyi tollászkodó varjú kárál, elnémultak a tegnap még oly harsányan rikoltó papírtrombiták, eltűntek az ijesztő petárdák, a szikrázva szálló rakéták. A megfáradt óév elbúcsúzott, szilveszterkor kimért léptekkel távozott, nyitva hagyta a kaput a rejtélyes ködbe ...
Halászlé, bejgli, friss gyanta illata száll, Jézuska a csilingelő csengettyűszóra nesztelenül átsuhant a szobán. Szárnyacskái hangtalan csapásaival elűzte a rosszakat, ködből szőtt uszályában elhozta a jókat, ismét megmutatta a helyes utat. Angyalkáival azóta messze jár, a varázsos szenteste elmúlt már, nyomában itt a meghitt karácsony, ünnepének békéjét a szívembe zárom, örömét az enyéimmel megosztom. Pajtásommal, Bóval vár ránk ez a feladat, hiszen ...
Nincs megállás, a kalendáriumban lassan lepereg a visszaszámlálás, a hátrálást a sötétség hamarosan megkezdi, a fénynek a perceket szép sorjában átengedi. Párat szundítunk, az ágyban nyújtózkodunk, és az éjszakák máris észrevétlenül rövidülnek, a nappalok megint hosszabbak lesznek, a világosság felé a küszöbön toporgó ünnepek vezetnek. Közeleg a fenséges karácsony, míg eljövetele bensőséges hangulatáról ábrándozom, az adventi koszorú ...
Vonyító ásítása családi örökség, a tradíciókat felelevenítő torokhangú hajnali szirénapróba számára szolgálati kötelesség, a korai ébresztővel a békésen szundikálókat álmukból felveri, a lustálkodókat egészséges életmódra serkenti. Lételeme a szaladgálás, a rohangálás, a torna, alkalmat a világért ki nem hagyna, az erdei kujtorgásba pajtásainkat szívesen bevonja. Lelkes farkcsóválással vág neki a távolnak, vele barátok, idegenek kirándulnak, ...
Alakját naponta számtalanszor látom, szőrös figurájával régóta barátkozom, árulkodó tekintetét önkéntelenül elkapom. Hangjára hiába fülelek, a falon függő üveglap mögötti fordított világban bent rekednek az elcsaholt üzenetek, legtöbbre a néma pantomimmal megyek. Mutogatásomra villanásnyi késedelem nélkül érkeznek a válaszok, visszaköszönnek az enyéimmel hajszálra egyező gesztusok, hála nekik, annyit biztosan tudok, a tortája megszegésére készülő ...
Csendesen érkezett a mai az este, a leereszkedő sötétség a távolban gyülekező vendégek jöttének jeleit elkendőzte, az ablakban sercegő lila gyertya bezzeg árulkodik, lankadó figyelmem felkeltéséről gondoskodik. Reszkető lángja fényében különös árnyak táncolnak, fülembe igéző mesét suttognak. Tőlük tudom, hogy a decemberi ünnepek vidám csengettyűszóval közelednek, hamarosan itt lesznek, bút, bánatot elsöpörve mindenkihez benéznek, a nekik ajtót ...
