Előre meggyőztem magam, hogy úgysem jön el. Minek utazgatna? A veszélyhelyzetre tekintettel anyáék a csendes pihenést választották, én hanyagolom a velencei korzón sétálgatást… Hagyhatja a mászkálást ő is… Kibírtam volna, ha a húsvéti nyuszi elkerüli a portánkat, ám az ünnep titokzatosan settenkedő sztárvendége vasárnap reggel itt járt.
Nyomai elárulták, tele volt velük a kert… Bundája illatát messzire sodorta a lágy szellő, mire a meleg dunyha ...
Ébredezik a természet, a tavasz álmosan nyújtózkodik. Takaróját üstökére húzva sokadszorra is szundizni küldené a kitartóan csörömpölő vekkert, de lassacskán el kell fogadnia a tényt… Őrsége megkezdődött, kénytelen feltápászkodni, magára ölteni a tarka virágok színeiben pompázó ruháját, a madarak csivitelése kíséretében leváltani Tél tábornokot… Siethetne, két teljes hetet elbliccelt, a nyár június derekán esedékes érkezéséig rengeteg a ...
Dermesztően indult a hét. A tavasz visszavonult, a langyos meleg jeges szeleknek engedte át a stafétát. A borongós égen sötét fellegek úsztak, kitartóan havazott, a vidám énekesmadarak elcsendesültek, a közeli erdőben kárörvendően károgtak a varjak. A tél demonstrálta, hogy okozhat meglepetéseket, ám most alig foglalkoztak kifulladó erőfitogtatásával. A világot nem a hideg, vagy holmi hótorlasz bénítja.
A járvány kíméletlen, tapintható a félelem. ...
Vártam a hős lovagot egész héten. Az emeleti ablakból lestem, mikor bukkan fel csillogó páncéljában, ugrat át a leeresztett határsorompókon, vágtat végig a vidéken fehér paripáját sarkantyúzva. Fohászkodtam, hogy érkezzen hamar, csapja le sisakrostélyát, rántsa elő félelmetes kardját, kergesse messze a velem együtt milliókat négy fal közé kényszerítő vírust. A világot romba döntő rémség iszkoljon ijedtében, az élet zökkenjen vissza a megszokott ...
Lemondtam a nyalka huszárok beígért parádéjáról, nehéz szívvel elfogadtam, hogy bezárkózott a világ. Sűrűsödik az aggodalom, a köhécselőket gyanakodva méregetik, az ismerősök tiszteletteljes távolságból köszöntik egymást. Veszélyhelyzetet hirdettek a héten, elmaradtak a március 15-i ünnepségek, a hősökre idén csendben emlékeztünk.
Dobhattam sutba a vidám tacsis muri dédelgetett tervét, készülhettem anyáékkal az önkéntes remeteségre. ...
Megkaptuk a vasárnapot apától. Kutakodott, szervezkedett, elszántan készült, hogy igazán a miénk, csajoké legyen ez a néhány tavaszi óra. Anyáé, meg kicsit az enyém… Törte a fejét egész héten, rengeteget ötletelt, forradalmi gondolata azonban nem akadt. A nőnapi köszöntéshez maradt a virág, nekem a jutalom csemege.
A szokásos rituáléval indult a reggel... Fokozatosan eszméltem, ébredezés közben hallottam apa motoszkálását a konyhában. Csörömpölt a ...
Megcsúsztam a farsangi beszámolómmal. Egy teljes hete, hogy a karneválozók Velencén távozásra kérték a fagyos évszakot, ám múlt vasárnap nem tudtam szavakba foglalni a történteket. Túl sok élményt kellett feldolgoznom a meséléshez. Játékok, zenebona, tengernyi izgalmas program… Szerencsére szunyálhattam a dologra, és végül arra jutottam, jövőre is elmegyek a mulatságra, csak ne fázzak ennyire.
A vurstli már szerdán megjött. Vacogós reggeli ...
Mátyás hétfőn óriásit, történetesen egy teljes napot ugrik, és a királyi név viselőjeként nagyapó is kénytelen elfogadni a megváltoztathatatlant. Fájós lábát kúrálva jobbára az ágyban pihenget, tévézik, a könyveket bújja, a mennyezetet tanulmányozza. Eszében sincs hirtelenkedni, ám a régi rómaiak nélküle döntöttek a szökőév ügyében, nyakán a kéretlen macera, a kalendárium kiigazítása.
A csillagászati megfontolásokra tekintettel bevezetett ...
Befejeztem, nem keresem tovább az igazit. Panaszra véletlenül sincs okom, válogathattam kedvemre, a bőség zavarával küzdve lapozgattam a jelöltek fényképes bemutatkozásait, üzeneteit... Ezrével gyűltek össze, és minél makacsabbul próbálkoztam, annál kilátástalanabbnak tűnt méltányos döntésre jutni. Péntek reggel aztán villámként hasított belém a felismerés, igenis szerethetem egyszerre valamennyi olvasómat.
Valentin nap volt, a szerelmesek napja, ...
A kenyeres kocsi hajnalban kocog fel Nadapra. Csendesen gurul végig az ébredező főutcán, elhalad a Patkó Csárda előtt, leparkol a kavicsos placcon, sietősen rakodik, aztán robog is tovább. A friss cipók, kiflik, zsömlék, az édes és a sós sütemények katonás rendben sorjáznak a sárga ládában… Várják, hogy a Panka ABC polcaira kerüljenek.
Igen, igen… Panka ABC… Remekül hangzik, és bárcsak dicsekedhetnék, de a kisbolt sajnos nem utánam kapta a nevét. ...
