Ragadnak rám a csajok. Mindegy, fiatal vagy idősebb, elég egy pillantás, és máris tele a levegő feszültséggel. A lányok, asszonyok egyszerűen elolvadnak, ha meglátnak. Szétterül az arcukon a mosoly és annyi. Nem dicsekvés, tényleg. Mióta lejárunk a tóparti korzóra, egymás után szerzem meg a női szíveket, és a legviccesebb, hogy semmit sem teszek a népszerűségért. Csak magamat adom.
Pedig én is csaj vagyok. Apa szerint egy csajmágnes, ami bármit is ...
Nyár eleje óta készültünk a TacsiPancsira, és vasárnap végre eljött az ideje életem első igazi strandolásának. Bevallom, izgultam, és az sem nyugtatott meg, hogy apa rögtön reggeli után nekiállt bepakolni a kocsiba mindazt, amire a parton csak szükség lehet. Zsonglőrködött a naptej dobozával, játszott a labdámmal, és nagy jókedvében még dúdolgatott is. Hamisan kornyikált, de ezt kibírtam valahogy. Sokkal jobban zavart, hogy el se tudtam képzelni, miről ...
A zsákos ember a nyári reggeleken korán megjelent a tóparti sétányon. Szerette kihasználni a strand nyitása, a hőség érkezése előtti utolsó, hűvösebb perceket. Az időt, amikor még kevés a járókelő, a büfések álmosan készülődnek a vásárlók közelgő ostromára, és a plázson dolgozók a napernyők kipakolásával vannak elfoglalva. Ilyenkor jó, mert senki sem zavarja, de a legfontosabb, hogy a szinte teljesen üres parkolóban szabadon eldöntheti, hol ...
Lediplomáztam! Még mindig alig hiszem el, hogy sikerült. A reggeli ébredéskor olyan meseszerűnek tetszett a gondolat, hogy megrémültem, talán a diplomaosztót is csak álmodtam. Azt, ahogy ott állok a napsütésben, a levegőt betölti a frissen nyírt fű illata, elmélyülten tanulmányozom az előttem cipekedő hangyákat, és akkor egyszeriben kiszólítanak. Megilletődötten előre tipegek, átveszem az oklevelet, lepacsizok, és míg szól a taps, torkomban dobogó szívvel ...
Gazsi bácsit, a sokat látott táborvezetőt kevés dologgal lehetett meglepni. Utóbb mégis úgy mesélte, a szívéhez kapott, amikor egy kanálnyi gulyást a szájában forgatva elmerengett, és önkéntelenül beleolvasott az asztalon előtte fekvő üdvözlőlap ákombákom betűkkel írt szövegébe. Igazán nem volt szokása az ilyesmi, ám mert a táborozó kislány képeslapja a postázásra váró levelekből összerakott kupac tetején hevert, ebéd közben valahogy megakadt a ...
Hogy milyen az a „pankáció”? Hát olyan... Pont olyan, mint az a másik, hasonló nevű dolog a tévében. A pankráció, amikor az ordító közönség legnagyobb örömére tetovált, jelmezes, kigyúrt emberek gyepálják egymást a kötelek között a szorítóban. A különbség csak egy betű, meg annyi, hogy itt én támadok, senki sem duci, és hiányoznak a tetkók, sőt a jelmezek is. Az eredmény ellenben ugyanaz. Hangzavar, küzdelem, balhé.
A küzdőtér az egész ...
Bejövök a nagyon rövid hajúaknak. Ott van mindjárt apa, akit minden reggel homlokon csókolok. Annyira megszokta, hogy ha elmaradna a puszizkodás, dolgozni sem tudna. Egyszerűen nem jönne az ihlet. Két hete Zánkán Bergendy Pista bácsi hívott meg rétesezni, most pedig Borsi Gergő, aki igazi autóversenyző, csábított el egy gyorskörre a puccos kocsijával.
Autós műsor forgatásán voltunk anyával, és arra gondoltam, ha már úgyis kimentünk a vezetéstechnikai ...
Sissi megérkezett, beköltözött, és mindenkit levett a lábáról. Az etikettről nem hallott, és pukedlizni se tudott, Ani mégis az első pillanatban elolvadt a gyönyörűségtől. Anya nénikéje nehezen tette túl magát a délbudai palotájukban majd másfél évtizedig uralkodó Csaszi elvesztésén, és most boldogan szorította magához a kis fekete hercegnőt. Még Milán szíve is meglágyult. A fogadott nagybácsi nem az az ember, akit holmi tündérmesékkel le lehet venni ...
Megszállottak lepték el Zánkát szombaton. Akár a tiszavirág, egyetlen napig rajzottak, de ezt az egyet alaposan kihasználták. Tele volt velük minden. Hemzsegtek a Balatoni úton, és az egyébként csendes településen mindenütt hallattak magukról. A legsúlyosabb helyzet mégis a néhai úttörő-, ma Erzsébet-tábor területén alakult ki. Több ezer megszállott és másfélezer autó, a kevés kivételtől eltekintve mind Alfa Romeo, zsúfolódott össze az ifjúsági strand ...
Pakkot kaptam. Lerakták a nappali közepén, és a hatalmas doboz sokáig csak feküdt a padlón. Senki se mondta, hogy az enyém. Hogy nekem hozták. Az érkezésekor érzett izgalmam is hamar elszállt. Jó, persze, alaposan körbeszaglásztam, ha már olyan nehezen cipelték be, de biztosra vettem, hogy nem játék, vagy valami finomság lapul benne. Felismerem az ilyet. Máskor is hoznak csomagokat, amiket, ha apa kibont, utána sokáig nem lehet hozzászólni. Amikből a fogai között ...
