Csordultig tele a szívem boldogsággal, lelkem felhőtlen bizakodással. Gesztenyebarna szemeim ragyognak az életörömtől, tekintetemből árad a gyermeki ártatlanság, az őszinte jóindulat. Valósággal iszom a kedves szavakat, lubickolok a dicséretekben, elalélok a gyengéd simogatástól, az ajándékokkal farkcsóválva szaladok a kuckómba. Gondolataimban fel sem bukkan a szerelem, ám fontos érzéseim csokorba szedésére jobb alkalmat aligha találhatnék a Valentin-napnál.
...
Korán nyitunk, későn zárunk, a vendégek pirkadattól sötétedésig jöhetnek-mehetnek. Asztalfoglalás nincs, a kiszolgálás folyamatos, a menü választható, a fogyasztás ingyenes. Nálunk kosztol az egész környék, a betérők tömik a begyüket, jóízűen esznek, isznak. Alkoholt nem tartunk, a kert mégis hangos az elégedett társaság vidám dalolászásától, aki pedig akar, bekvártélyozhat éjszakára is… Októberben rendeztük be az udvaron a madárbüfét, és ...
Duzzogva ébredezik, fejét a takaróba fúrja, kétségbeesetten kapaszkodik álmai lassan foszladozó szövetébe. Semmi kedve felkelni, kibújni a melegből, lekászálódni a kényelmes priccsről, úgy képzelem, szívesen durmolna tovább, de a kötelesség nagy úr. Odakint várják jóslatát, és meg kell üzennie barátjának, Philnek is a messzi Punxsutawneyba, mit súgjon gazdái fülébe a közelgő mormota-napi ünnepségen… Rövid, netán hosszú télre számít Balu, a ...
Peckesen lépked, éber tekintettel kémleli a kertet a góré létrájáról. Figyelmét lehetetlen kijátszani, a szokatlan neszekre, a betolakodók mocorgásra rögvest felszegi a fejét. A rosszban sántikálók reszkethetnek, csőre hegyes, karmai élesek, sarkantyúja kettéhasítja a napsugarakat is. Jaj a sompolygóknak, riadót jelző kiáltásaira félelmetes labradorok indulnak járőrbe. Szorgos és dolgos, eljött az ideje, hogy végre lefessem alakját, meséljek a kerítés ...
Ujjaim közt szúrós jéglabdácskák, pocakomon utálatos sár. A kemény testedzéstől megtépázott lelkesedéssel, dideregve caplattam az emelkedőkön, ereszkedtem a lejtőkön, kerülgettem a befagyott pocsolyákat. Fáradtan szedtem elnehezült lábaimat, számoltam a métereket, korgó gyomromat hallgatva tányérkámban illatozó finomságokról ábrándoztam. Erőt adott, hogy hamarosan hazaérünk, és puha kuckómban heverészve mesélhetek a csodás kirándulásról a téli ...
Csalóka árnyaival az éjszaka folyton megtréfált, sötétjét az ablakon át fürkészve újra meg újra látni véltem a csodát. A mindent beborító puha dunyhát, a tél szépséges leplét. Gyermeki reménykedéssel vártam, annyira akartam, hogy álmosan hunyorgó szemeim becsaptak. A bujkáló hold fényében fehéren világítottak a szomszéd ház cserepei, ám a természet egyre halogatta a varázslatos hótakaró leterítését.
Érkezését a meteorológusok ...
A virsli sajnos elfogyott, jöttömre a kocsonya sem reszket már félelmében. Fejfájósan pihen a világ, kuckóm rejtekén széttépett papírtrombita, szakadt konfettis zacskó lapul. A hangulat elpárolgott, álmosan ásít az este, vaksin hunyorog a sötétség. Megérkezett a kifürkészhetetlen új esztendő, hamarosan kezdődik a farsangi szezon, ám a máskor ködbevesző óévet örökre az emlékezetembe vésem.
Búcsúzásába beleremegett a föld, kis falunk zengett a ...
Tányérkámat tisztára nyaltam, pazar ünnepi vacsorámból harapásnyi sem maradt. Pihen a színes lámpafüzér, a tacskóléptékkel elérhetetlenül magasan himbálódzó szaloncukrok, habkarikák között tompán ragyognak a törékeny díszek. Lassan szertefoszlik a varázs, elpárolog az áhítat, a tovatűnő csodára csupán a szobát betöltő fenyőillat emlékeztet. Odakint megdermedt a világ, lecsillapodott a dühös förgeteg, noha az ég korábban alaposan megkönnyezte a ...
Bánatot görget a hajnali szellő, fájdalmas híreket visszhangoznak az ébredező utcák. Komor idők járnak, a világ gyászba öltözött. A reggelente bekukkantó aggodalom rátelepszik a szívekre, béklyója csupán a varázsos álmok érkezésekor ereszti áldozatát. A borút az adventi mécsesek táncoló lángocskái nem oszlathatják szét, a végtelennek tetsző éjszakák mégis búcsúznak, hétfőtől a sötétség hátrálni kényszerül.
Tél tábornok öles ...
Elment, nincs többé. Ezen a földön eztán csupán álmaimban láthatom mosolyát, érezhetem keze simogatását, ihatom dicsérő szavait. Panaszosan recsegő foteljánál nem vár szeretgetés, fülvakarás, dögönyözés, legfeljebb bölcs tanácsai, elpusztíthatatlan bizakodása emlékéből meríthetek erőt. Szomorúan csönget a telefon is, a jelentkezésére figyelmeztető dallam talán örökre elveszett. Nagyapó, apa édesapja messzi világba költözött.
Régóta ...
