Aprócska termetemmel érte talán keveset tehetek, tagjaiért mégis bármikor tűzbe megyek. A bajban magára egyiküket sem hagyom, bánatukat tekintetem csillogásával eloszlatom, fejemet félrebillentve mosolyukat arcukra csalogatom. Védelmében béketűrésemet gyorsan sutba dobom, mérlegelés nélkül felemelem a hangom, a gyanúsan sompolygókat fogaimat villogtatva megugatom. Bo, a csinos tacskófiú társaságában ma is tradícióit ápoltam, nemzetközi napján a családra ...