Lelkes csaholásom elijesztette, iszkolt sebesen. Útjában borult a virágtartó, repültek a cserepek, mire lekászálódtam az ágyról, az álmomat motozásával elűző hívatlan vendéget elnyelte a sötétség. Az éjszaka csöndjében a bokrok távolodó zörgése kísérte vonulását, és noha árnyát csupán villanásnyi időre láttam, tudom kit értem sompolygáson. Titokzatos illata, szőrének elhullajtott szálai elárulták a mi kis falunkban kujtorgó rókát.
...