
Még tíz percet, na jó, ötöt szívesen aludt volna, 
vánkosa alá Bo bánatára fejét mélyen befúrta, 
ám lassan beérett tacskópajtásom reménykedése, 
fénybe borította a világot Tavasztündér ébredése. 
Hosszú pilláit egy ideje már álmosan nyitogatta, 
feltörő sóhajaival a fagyott földet felolvasztotta, 
karjait nyújtóztatva a felhők függönyét széthúzta, 
pajkos kacsintásával a napocskát előcsalogatta. 
Tiszteletére a dalos pacsirta új művet ...